Jó vagyok mi? Eddig minden napról írtam. Mondjuk volt is miről. Ritkán vannak ilyen hosszú napjaim. Minden nap felér kb. 2-3 normális nappal. Gyakran nehéz visszaidéznem mi is volt aznap, olyan sok minden.
Node kezdjük az elejéről. Ismét volt a tutoraimmal egy megbeszélés. Ami persze leginkább arra volt jó, hogy megint felbolygassa megnyugvó lelki világom. Bizony nem egyszerű az élet. A vicces, hogy még a németek is látják, hogy milyen bonyolult a német bürökrácia. Ők maguk hívták fel a figyelmet a deutsche Büroktratie-re. Szóval már megint egy rakás feladat. De ami még furább számomra, hogy pont ott nincs bürokrácia ahol kéne.
Nincs tárgyfelvétel. Itt csak megnézed a féléves órarendedet, bemész az órákra aztán passz. Ha több gyakorlati időpont is van, akkor azt majd megbeszélitek az első előadáson. Hát ez pont arra jó, hogy elbizonytalanítson abban, hogy most minden rendben van-e az óráimmal. Honnan az égből fogja tudni az a tanár, hogy egyáltalán én honnan szakajtódtam oda? Szóval érdekes történet.
Ezek a megbeszélések mindig rohadtul lefárasztanak a sok új infó meg tennivaló miatt. Így volt ez most is, ezért ez után egy könyvvel kiültem az Elbapartra olvasni. Kicsit fátyolos volt a nap, de azért így is nagyon jó volt. Csak valaki pömböltette a diumdisu zenét, ami egy idő utánn veszettül idegesítő lett, mert úgy kicsit nehéz kikapcsolódni, hogy közben ott dübörög a zene.
Kb. egy óra után biciklire szálltam és eltekertem északnak az Elba mentén. Amivel ott találkoztam, az nagyon jó volt. De ezt majd egy másik bejegyzésben láthatod ;) /reklám/
Szóval a biciklizés kicsit helyretett. Hazafele beugrottam még boltba, vettem magamnak chipset. Otthon volt még egy söröm, arra gondoltam, hogy azzal együtt megeszem és közben megnézem a Wachmant.
Mikor hazaértem, szólt a zene a folyosón. No gondoltam, itt is péntek este van, megy a buli. Gyönyörű. De azért mégiscsak érdekelt mi van, így elsétáltam arrafele a folyosón. Az egyik szobára ki volt írva, hogy szívesen látnak minden csatlakozót. Hát mondom úgyis akartam inni egy sört, meg alig ismerek valakit a folyosóról, ideje ismerkedni. Ígyhát bementem hozzájuk.
Szembe találkoztam magam négy hollanddal, de nagyon jófejek voltak! Uno féle kártyát játszottak, de francia kártyával. Csatlakoztam. Elsörözgettünk, beszélgettünk, megkínáltam őket pálinkával, szóval jól elvoltunk. Fél12 fele ők elindultak az esti erasmusos partyra. Én oda nem akartam menni, elég volt a legutóbbi. Nem is bántam meg, még negyed 1-kor is itt voltak, amikor én zuhanyzásból jöttem. Ja és a címet elfelejtettem megmagyarázni. Az csak annyi, hogy hollandul úgy van a köszönöm, hogy 'dank je vel' amit kb. úgy mondanak, hogy dánke bel. Én meg csak elmondtam nekik, hogy mit jelent magyarul a dán kebel, amin kicsit kifakadtak :)
Amúgy erre van egy elméletem, amit még a nyáron gyártottam. Szerintem a hollandok mind dán keblekre vágynak. Kicsik és nagyok, férfik és nők egyaránt. Eszerűen a dán kebleknél nincsenek szebbek, jobbak. Egy formás dán kebel, hát az a világ közepe. Ha csak ránézel már a menyországbn érzed magad. És ezért bármi boldog dolog töréni velük, azt a dán keblekhez hasonlítják. Adsz egy sört, dán kebel. Olyan ez a sör nekem, mintha egy falat dán keblet adnál nekem. Köszönöm. Ezt akarják ők kifejezni.
Szóval jó estém volt velük. Aztán este lefeküdtem és reggel arra jutottam, hogy irtó fáradt vagyok. Nem tudok még jól aludni itt. Minden neszre felébredek, nem tudok sokáig aludni, jár az agyam, gyakran angolul próbálok magamban beszélni éjszaka, hát az szörnyű. Azt az egyik legnehezebb leállítani. De majd ebbe is beleszokok. Ja igen, az aláshoz amúgy hozzájár az is, hogy tegnap az egyik dánnal sebtiben ágyat is cseréltünk. Nekem egy rusnya régi ágyam volt, neki meg egy kicsit keleti beütésű ágy. Leginkább a kinézete zavarta, meg hogy nagyon alacsony. Nos a magasság nekem mindegy, a kinézete meg kifejezetten tetszik, mert szerintem vicces. Ezen felül én szeretem, hogy ha az ágynak nincs fala, mert akkor úgy lógok le róla, ahhogy akarok. Így hát cseréltünk. Az első lépés a felé, hogy a Feng Shui szerint rendezzem be a szobám :)
